Történt ugyanis, hogy 2 évnyi otthonról történő munkavégzés után a máltai cégeket is elérte – sajnálatos módon – a visszarendeződés szele, és annak ellenére, hogy a munkatársak több, mint 80%-a preferálná a továbbiakban is az otthonról történő munkavégzést, vagy legalább a hibrid munkavégzést (heti, havi néhány nap az irodában – ez még elfogadható, sőt még érthető is lenne -, mellette viszont döntően továbbra is otthonról végezné mindenki a munkáját), a cégek döntő többsége nem engedélyezte. A cégünk több, mint 60%-os állományvesztést szenvedett el közel 1 hónap leforgása alatt, én magam is felmondtam, mert hiszem, hogy a jövő az otthonról, digitálisan történő munkavégzés, főként olyan munkakörökben, ahol ez egyértelműen, és minden tekintetben kivitelezhető, és a munkatárs(ak) részéről is megvan erre az akarat. Ráadásul, többszörösen bizonyított volt, hogy az otthonról történő munkavégzés során ezekben a munkakörökben mindannyiunk hatékonyabb, produktívabb volt, és drasztikusan csökkent a betegség, rosszullét, kimerültség miatt kieső napok száma. Azokat a cégeket, amelyek még ennek ellenére sem hagyják, hogy a munkatársak továbbra is otthonról dolgozzanak, szakmai körökben egyszerűen csak Dinoszaurusz-cégeknek nevezik, nevezzük. Előbb-utóbb kihalnak.
Miután otthagyni kényszerültem én is a volt cégemet (napi 4 órás ingázás értelmetlenül nem vonzott), egyre másra kaptam a jobbnál jobb ajánlatokat akár a pénzügyi biztonsági területen – már nem csak Máltáról, de Spanyolországból, és Ciprusról is-, valamint néhány érdekesnek hangzó ajánlattal Otthoni cégek érdekében is megtaláltak fejvadászok, így neki álltam, hogy összevessem, melyik országban milyenek a jövedelmi, és adózási viszonyok, összevetve azt a megélhetési költségekkel (lakhatás, utazás, kommunikáció és Internet, valamint a létfenntartáshoz szükséges élelmiszerek, éttermi kiadások), hogy szükség esetén váltani tudjunk, és oda költözzünk, ahol számunkra a legkedvezőbb feltételeket találunk összességében. Bár fel voltam készülve arra, hogy komoly eltérések lesznek az egyes országok között, sokkal inkább csak arra számítottam, hogy ezen mediterrán országok, és hazánk között lesznek szignifkáns eltérések. A felmérést elsősorban magam érdeklődésének kielégítésére végeztem el, azonban azt gondolom, hogy ez mások (sokak!) számára tanulságos lehet, ezért adom most közre.
Az első összehasonlítást úgy tettem meg, hogy ugyanazon bruttó munkabért feltételezve az azonos munkakörökben mindegyik országban, kiváncsi voltam, hogy azonos bruttó bérből mennyi marad meg nettó jövedelemként. Tekintettel arra, hogy ezekben az országokban döntően éves bruttó munkabért állapítanak meg, így ezt alkalmaztam én is, és ennek az adó, és járulék vonzatait vettem figyelmbe, és néztem meg a zsebben megmaradó nettó bért. Felmérésemet az éves 24.000 és 36.000 EUR-os bruttó jövedelmben kategóriában végeztem, mivel ezekben a mediterrán országokban nagyjából ezek azok a jövedelmi sávok, ahol magasan képzett, pénzügyi szakterületen foglalkoztatottak keresnek.
Spanyolország, és Málta nagyjából azonos nettó munkabért fizet ugyanazon bruttó bérből, ugyanakkor nem kis meglepetésemre Cipruson éves szinten mintegy 1.800-1.900 EUR (nagyjából éves szinten 600.000 Ft) plusz marad meg. Magyarország vonatkozásában azonban már itt is mélyen lesújtó volt az eredmény. Nagyjából éves szinten 2.000-2.100 euróval többet von el az állam ugyanabból a bruttó bérből, ahogy ez az alábbi táblázatból, és grafikonból is jól látszik.
Persze, azért – gondoltam – ne legyünk igazságtalanok, mivel Magyarországon – még jelenleg is – általában alacsonyabbak a megélhetési költségek. Erre szakosodott elemzők adatait figyelembe véve megállapítható, hogy Magyarországon az általános költségek mintegy 38.9%-kal alacsonyabbak, mint Máltán, továbbá, hogy Spanyolország is 14,7%-kal, míg Ciprus 15,2%-kal olcsóbb szintén Máltánál. Ennek megfelelően a fenti elemzést valorizáltam (részben), azaz a megélhetési költségekkel arányosan módosítva az adott bruttó bérek nettó vonzatát, már át is rendeződött a kép, és Magyarország fel is jött a mélyen utolsó helyről a második helyre, ahogy a következő táblázat, és diagram mutatja is:
Fel is lélegezhetnénk, és kérdezhetnénk is mindjárt, hogy akkor mi a fenének érdemes külföldre menni, és ott dolgozni, ha Magyarországon a megélhetési költségek ilyen mértékű kedvező volta mellett, még, ha az állam jóval többet is von el (sajnos, a visszaosztás, vagy a nyújtott állami szolgáltatások szinvonalában ez nem tettenérhető), mint más EU-s országokban.
… és már megint itt jön ez a fránya DE! Az a helyzet, hogy már az otthoni fejvadászok megkeresései alapján is azzal találkoztam, hogy az egyes munkakörökben felkínált munkabér mélyen az akár ezen mediterrán országok beli azonos munkakörökben fizetett, vagy ajánlott munkabérek alatt van. Mélyen. … és, ha azt mondom, hogy MÉLYEN, akkor az tényleg mélyen. „Mondd Te, a te hangod MÉLYEBB!” 😉
Csak egy példát mondok, a többi a következő felmérésből, és annak eredményeként született táblázatból részletesen úgyis látszani fog: Egy magyarországi fejvadász azzal keresett meg, hogy egy Nyugat-Magyarországi autóipari beszállító vállalat munkabiztonsági igazgatói munkakörébe keres gyakorlattal, és a modern szemlélettel rendelkező embert, ahol teljesen meg kellene reformálni a meglévő szemléletmódot, és az annak révén kialakult gyakorlatot, és szükségük lenne a „dobozon-kívül-gondolkodás képességére”. Éppen ezért kifejezetten érdekesen hangzott nekem, szeretem, ha szabadon lehet gondolkodni, és szeretem a kihívásokat, így benne is lettem volna, hogy megfelelő ajánlat esetén akár haza is költözzünk, ezért megkérdeztem azt is, hogy milyen bért kínál a munkáltató. Ezt valamiért otthon olyan titkolózva kezelik, hogy csak annyit mondott elsőre, hogy igazgatói fizetésről van szó, gépkocsival, és hozzá tartozó miegymással. Utánanéztem, hogy milyen bérek vannak ezen a területen, majd a talált infókat visszakérdeztem a fejvadásztól, aki bólintott, igen, jól gondoltam. Hát, azt a bért, amit találtam, azt nagyjából 6-7 évvel ezelőtt, még kezdő pénzügyi biztonsági szakemberként kaptam itt Máltán. Bár a feladat (nem a cím! sohasem szenvedtem ilyen rangkórságban szerencsére) kifejezetten vonzott volna, nem tudtam elfogadni, mivel alatta volt a nettója (főleg a fenti táblázatokat már ismerve) annak, ami a kiadásainkat fedezte volna, így vissza kellett mondanom.
Szándékosan nem is foglalkoztam ebben a felmérésben most a klasszikus Nyugat-Európai országokkal, ahova döntően mennek Honfitársaink, és a Kelet-Európai Emberek dolgozni. Ezekben a mediterrán országokban a fejlettebb, Nyugat-Európai országokhoz képest általában (többnyire) jelentősen (mondjuk a fele, egyharmada) alacsonyabbak a bérek (persze a megélhetési kiadások is), és a helyi közviszonyok is inkább azt a laza mediterrán stílust követik, semmint a precíz, pontos, általában szabálykövető, gyors megoldásokat. 🙂 Mi ezt errefelé úgy mondjuk, hogy ez az ún. „Sunshine-TAX” (Napsütés-ADÓ), amit fizetünk azzal, hogy itt viszont általában jó az idő, meleg van, napsütés van, és csodás a TENGER!
A felmérés során jelenleg 13 munkakört vettem górcső alá. Szándékosan olyanokat kerestem, melyek minden országban megtalálhatók, és melyeket mindenhol nagyjából azonos módon be is tudunk azonosítani, és értjük is a munkakör mögötti tartalmat, feladatokat. Természetesen – igény esetén – ilyen, vagy hasonló részleges, vagy komplex felmérést bárkinek a megrendelésére más országokra, más munkakörökre, ágazatokra is el tudok végezni, de ez most csak a saját érdeklődésem kielégítésére készült. A felmérés eredményeként született táblázat pedig részletesen tartalmazza nem csak az adott munkakörben az egyes országokban jellemző átlagos bruttó, de az azokhoz kapcsolódó nettó bért is (mind havi, mind éves szinten), továbbá a medián értéket, az alsó, és felső kvartilis, valamint az adott munkakörben az adott országban fizetett legkisebb, és legmagasabb bruttó bért is, hogy teljes képet kapjunk a valóságról. (Ezeknek a statisztikai értékeknek az értelmezéséhez egy rövid, de hasznos tájékoztatót is összeállítottam, amit itt találsz: STATISZTIKAI ÉRTELMEZŐ, hogy képben legyél!
A tételes adatokat az egyes munkakörök mellett megtalálod, ugyanakkor a végén egy kis összesítésként a feltárt arányokat is bemutatom: Magyarországhoz képest Máltán az azonos munkakörökben átlagosan 3,5-szer (+244%), Spanyolországban közel 2,2-szer (+116%), míg Cipruson (a „legkedvezőtlenebb” országban is) 1,6-szor (+63%) több fizetést adnak átlagban (ezért fontos, hogy nem csak az átlagot, hanem a legkisebb, és legnagyobb fizetéseket is megadtam, a medián, és a kvartilis értékekkel, mivel ez nem azt jelenti, hogy mindenki annyit keres, a tiszta képért meg kell nézni minden esetben ezeket a mutatókat, értékeket is). Azt is feltüntettem, hogy a bruttó, és nettó bérek országok közötti jelentős eltérése mellett lássuk azt is, hogy milyenek a megélhetési kiadások arányszámai, ami szerint Magyarországhoz képest Máltán 64%-kal drágább az Élet, mint odahaza (persze, még ezzel is jóval kedvezőbbek a feltételek az azonos munkakörökben átlagosan 3,5-szer magasabb fizetések mellett), míg Spanyolországban a megélhetési költségek 40%, Cipruson pedig 39%-kal magasabbak. Spanyolország, és Ciprus esetében ez a 40%-kal drágább Élet áll a 2,2-szeresen, illetve 1,6-szorosan magasabb (hangsúlyozom) átlagos jövedelmekkel.
A lenti táblázat innen le is tölthető PDF-ben: Fizetési Felmérés PDF
Az oldalon található elemzés részben, vagy egészében való átvétele, újraközlése csak a szerző előzetes engedélyével, a szerzői jogok betartásával engedélyezett!
Copyrighted by George Domjan 2022 ©
Amennyiben szeretnél ilyen, vagy hasonló felmérést, akár fizetésekről, akár más, téged, vagy vállalkozásodat érintő kérdésekről szóló részleges vagy komplex összehasonlító elemzést, keress bátran elérhetőségeimen! Szívesen átbeszélem Veled, hogy mire lenne szükséged, és tapasztalatom, gyakorlatom alapján összeállítom Neked, amire szükséged van.
George Domjan / Domján György
Professional Business Advocate
Professzionális Vállalkozás Támogató
Partner, Egyszerűsítő