A munkáltatók tevékenységük alapján a I – III. veszélyességi osztályokba tartoznak. Ezek közül az I. veszélyességi osztály a legveszélyesebb tevékenységeket (mint pl. építőipar, bányászat, raktározás, asztalosüzem, stb.), míg a III. veszélyességi osztály a legkevésbé veszélyes tevékenységeket (mint pl. kereskedelem, vendéglátás, szálláshely szolgáltatás, adminisztratív tevékenységek, stb.) foglalja magába. Hogy a vállalkozásod melyik veszélyességi osztályba tartozik a tevékenységetek alapján – tájékoztató jelleggel – itt tudod megnézni: Veszélyességi osztályok.
A veszélyességi osztályon belül – a munkavállalók állományi létszáma alapján – a következő létszámkategóriák a) – e) kerültek felállításra:
a) 1-9 munkavállaló között;
b) 10-49 munkavállaló között;
c) 50-500 munkavállaló között;
d) 501-1000 munkavállaló között;
e) 1000 munkavállaló felett.
Az egyes munkáltatók (cégek, vállalkozók, vállalkozások) – a későbbiekben meghatározott bizonyos eltérések figyelembevételével – legalább az alábbiakban meghatározott létszámú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles, minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő, munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni:
I/a) (1-9 fő esetén): egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti négy órára,
I/b) (10-49 fő esetén): egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi három órára,
I/c) (50-500 fő esetén): egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi hat órára,
I/d) (501-100 fő esetén): egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
I/e) (1000 fő felett): egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 400 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
II/a) (1-9 fő esetén): egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
II/b) (10-49 fő esetén): egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,
II/c) (50-500 fő esetén): egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára,
II/d) (501-1000 fő esetén): egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
II/e) (1000 fő felett): egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,
III/a) (1-9 fő esetén): egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű heti egy órára,
III/b) (10-49 fő esetén): egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,
III/c) (50-500 fő esetén): egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára,
III/d) (501-1000 fő esetén): egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,
III/e) (1000 fő felett): egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.
Nézzük mindezt egy összefoglaló táblázatban (nagyításhoz klikk a képre):
A legfeljebb 9 fő munkavállalót foglalkoztató munkáltató, illetve II. vagy III. veszélyességi osztályba tartozó munkáltató esetén, ha 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat (fenti táblázatban kék hátérrel, és kövéren szedett cellák), akkor külön szakember alkalmazása helyett egy erre a feladatra kijelölt munkavállalójával, vagy a vállalkozás vezetőjeként a vállalkozó, ügyvezető igazgató, maga is elláthatja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés munkáltatói feladatait, amennyiben a kijelölt személy vagy ő maga rendelkezik az azok ellátásához a munkáltató tényleges szakmai tevékenységére tekintettel szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
Ennek biztosításra indítottuk el a 2 napos Munkavédelmi Referens tanfolyamunkat, ahol ehhez a mentességhez megszerezheted Te magad, vagy munkatársad a szükséges ismeretet, gyakorlatot. melyről bővebben itt olvashatsz (klikk a képre):
Fontos! Valamennyi esetben (kijelölés, foglalkoztatás vagy a munkavédelmi feladatok személyes ellátása) a munkáltató kötelessége, hogy a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére viszont minden esetben megfelelő munkavédelmi szakképesítésű személyt vegyen igénybe ebben az esetben is.
Munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülnek a jogszabály értelmében különösen a következő tevékenységek:
a) a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzése;
b) az időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzése;
c) közreműködés a munkahely, egyéni védőeszköz, munkaeszköz, technológia soron kívüli ellenőrzésében;
d) közreműködés mentési terv készítésében;
e) a megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának kidolgozása;
f) közreműködés a kockázatértékelés elvégzésében;
g) az egyéni védőeszköz juttatása belső rendjének meghatározása;
h) a munkabalesetek kivizsgálása;
i) a más jogszabály(ok)ban munkabiztonsági szaktevékenységnek minősített feladatok ellátásában részvétel, továbbá a munkaegészségügyi feladatok teljesítésében szükség szerinti közreműködés.
A munkavédelmi veszélyességi osztályba, és létszámkategóriába sorolásról, és ez alapján a megfelelő munkavédelmi szakember, vagy a fenti helyettesíthetőségi feltételek esetén megfelelő munkabiztonsági ismerettel, és gyakorlattal rendelkező más munkavállaló (vagy vállalkozás vezetőjének) ilyen irányú foglalkoztatásról a munkáltató felelősség gondoskodni! Ez alól nincs kivétel.
További, részletező szabályok a besorolás elvégzéshez:
Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele (az ágazati számjelet szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:
> ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb;
> ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.
A fenti létszámkategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).
Tanulókat, hallgatókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.
A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát továbbá a munkavédelmi szakember előírt óraszámban történő foglalkoztatását. Ennek megsértése esetén több százazres, vagy milliós bírságot kockáztatsz.
A munkáltató köteles a besorolását veszélyességi osztály vagy létszám kategória megváltozásakor módosítani és a besorolás megfelelősségét évenként felülvizsgálni, valamint mindezt írásban dokumentálni.