Manapság az egyik leggyakoribb munkavégzési forma, kiemelten az olyan munkakörökben, ahol valamilyen szellemi munkát végeznek a munkatársak, mindezt akár asztali, vagy hordozható számítógépen, de a képernyős munkaeszköz fogalma nem korlátozódik le pusztán ezen számítógépekre.
Mégis, tapasztalati tény, hogy a lehető legkevesebben vannak – akár munkáltatói, akár munkavállalói oldalon is – tisztában a vonatkozó előírásokkal, és a képernyős munkahelyeken az esetek döntő hányadában súlyosan sérül a munkavállalók egészséges, és biztonságos munkavégzésének feltételei.
Mint tapasztalt, és gyakorlott munkabiztonsági szakember ebben kínálok szakértő segítséget akár a munkáltatói, akár – a munkavállalók biztonságos, és egészséges munkavégzéshez való jogait ért érdeksérelem, és az ezzel járó egészségkárosodás esetén – a munkavállalóknak, vagy a munkavállalók csoportjainak. Természetesen azonos munkahely esetén csak az egyik felet képviselve minden esetben.
A munkabiztonsági előírások megsértése súlyos anyagi, és reputációs károkat is okozhat egy cég számára. A munkvédelmi bírság akár 3 millió forintot is elérhet, és szemben a tűzvédelmi bírsággal, ezt minden egyes érintett munkavállaló vonatkozásában ki lehet, illetve bizonyos esetekben ki kell szabni. Érdemes tehát ezt elkerülni előregondolkodva, és gondoskodva nem csak vállalkozásunkról, de munkatársaink biztonságáról is, akiken vállalkozásunk sikere döntően egyébként is múlik.
Alapvető követelmények
Szervezett munkavégzés keretében történő munka (függetlenül a foglalkoztatás jogi formájától, vagy idejétől) esetén a Munkavédelmi törvény értelmében a munkáltató feladata, és kötelezettsége a munkavállalók számára a biztonságos, és a munkavállalók egészségét, és testi épségét nem veszélyeztető munkahelyi, és munkavégzési körülmények biztosítása. Ennek megvalósítása – a munkahely, a munkakör, és számos egyéb tényező alapulvételével – elsősorban szervezési, ergonómiai, és védelmi intézkedések együttes eredőjeként kell, hogy megtörténjen, egy egységes rendszerben, melynek alapja a munkabiztonsági kockázatértékelés. Ennek során a munkáltató köteles – munkavédelmi szakképesítésű személy bevonásával – felmérni, és értékelni a munkavállalókat a munkahelyen, vagy a munkavégzésük során érő veszélyeket, és mindezek alapján meghatározni a felmerült veszélyek lehető legminimálisabb szintre történő csökkentésének műszaki, szervezési feladait. A munkáltató a felmerült kockázatokat kezelni köteles a vonatkozó jogszabályok keretein belül, ellensúlyozásként pedig nem ajánlhat fel a munkavállalók számára a „megnövekedett terhelés” miatt anyagi, pénzbeli ellentételezést.
Képernyős munkahelyek
Ez egy speciális, különleges feladatokat, és megoldásokat igénylő munkahelyi csoport, mely minden olyan munkahelyre vonatkozik, ahol a munkát végző embernek legalább 4 órát kell naponta egy képernyős munkaállomás, munkaeszköz képernyőjét nézve végeznie a munkáját. Az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet részletesen előírja azt a követelmény-rendszert, amelynek egy képernyős munkahely, és az ott munkát végző esetében biztosítani kell. Ezek között vannak szervezési intézkedések, mint például a munkaidőre vonatkozó rendelkezés:
„4. § (1) A munkáltató a munkafolyamatokat úgy szervezi meg, hogy a folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább tízperces … össze nem vonható … szünetek szakítsák meg, továbbá a képernyő előtti tényleges munkavégzés összes ideje a napi hat órát ne haladja meg.”
vagy, akár a kötelező szemészeti szakvizsgálatra, vagy a kötelező előzetes tájékoztatásra, és oktatásra vonatkozó rendelkezések. Vannak a védelmet szolgáló rendelkezések, mint például a képernyő előtti éleslátást biztosító szemüveg, vagy a részletes ergonómiai követelmények a képernyőre, a billentyűzetre, amunkaasztalra, a munkaszékre, vagy akár a környezeti tényezőkre, mint például a tér, a zaj, a klíma, vagy megvilágítás, de ugyanígy az ember és a gép kapcsolatára vonatkozóan is.
A fenti jogszabály az EU Tanács 90/270 EGK Irányelvének a magyar jogrendbe ültetése.
(Nem csak) munkabiztonsági szakemberként, de gyakorlott HR managerként, munkaügyi szakemberként, a munkaügyi szabályok ismeretében is, vállalom a jogszabály által munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő munkavédelmi szempontú auditot, vagy akár a munkabiztonsági kockázatértékelés komplex elvégzését is, segítve, hogy hatékony, kedvező megoldással az esetlegesen ezen a területen fennálló hiányosságok a jogszabály (és a józan ész) keretein belül feloldásra kerüljenek, és a milliós nagyságrendű bírásgok elkerülhetőek, kivédhetőek legyenek.
Keressen bizalommal a további részletek, kérdések kapcsán!
Domján György
tűzvédelmi és munkabiztonsági
szaktanácsadó
+36 20 511 0099
domjan.gyorgy@gmail.com